Üdvözöllek benneteket kedves hölgyek, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!

A társam félreáll. Ezek a szavak egyszerűen azt jelentik, hogy tudom, kik vagytok, és hogy a székben ülő férfi most nem jogosult hallani azt, amiről itt szó lesz - holott általában igen. Előzőleg elmondtuk már, hogy ezen Nővériség közvetítések üzenetei, a nőknek szólnak. Nem titkosak, de megtisztelőek abból a szempontból, hogy ő majd később hallgathatja csak meg őket - ti pedig most. Ennek pedig az az oka - beleértve a Nővériséget is - hogy egyfajta tisztelgésként szolgáljon. Tisztelgésként a női sámánság előtt, amely elveszett. Azon elképzelés, koncepció előtt, hogy a nők jobbak a spirituális tanítások átadásában, mint a férfiak. Ez pedig azért van, mert erre nagyobb rátermettséggel rendelkeznek. Semmi köze az egyenjogúsághoz, hanem azon eszközökkel kapcsolatos, amelyeket ti birtokoltok, valamint azzal, hogy ti a kezdetektől fogva a Nővérektől - akiket Csillaganyáknak hívtatok - tanultatok. Megtanultátok ezen dolgokat az ő módjukon, megőriztétek, elraktároztátok, és továbbadtátok őket. Ezen eszközök, amelyek arra is használatosak, hogy a gyermekeket türelemmel tanítsátok, hogy anyaként arra ösztönözzétek őket, hogy még többet akarjanak tanulni - mindezek - szükségesek a sámánsághoz is. Mert nem számít, melyik nemmel van dolgotok, amikor bajban vannak, az anyát látják bennetek, és ez pontosan erről szól!

Ki akarom terjeszteni a mai korábbi közvetítésben bemutatott elgondolást. Említettük már, hogy van egy új jelenség. Egy új jelenség, amely szó szerint előttetek áll, ami eljövendőben van, ami ezen a bolygón eddig még sohasem volt megtapasztalható. Azon jelenség ez, hogy a Szellem, vagy az angyalaitok - hívjátok őket, aminek csak akarjátok -, lelki vezetőitek, átadnak nektek dolgokat. Intuitív közvetítésekről van itt szó, amelyek eddig soha ilyen részletes formában nem voltak elérhetőek számotokra. Mi már bátorítottunk benneteket arra, hogy üljetek le, csendesedjetek el, takarítsátok ki az elméteket, és fordítsátok figyelmeteket azon dolgok felé, melyeket még sohasem hallottatok! Amit nem mondtam el a közvetítésben - de amit most elmondanék - az az, hogy mindazok közt, akikkel találkozom - mindannyiuk közt - a nők a legjobbak ebben, mert ők azok, akik számára - a férfiaknál sokkal inkább - értelemszerű az, hogy az intuícióra hallgassanak. Ez veletek született tulajdonság, ami női mivoltotokból fakad. Ez az, amelynek a hullámhosszára léptek, amikor fél füllel a másik szobából esetlegesen felhangzó sírásra figyeltek. Amikor teszitek a dolgotokat, végzitek a feladataitokat és csevegtek, de ezzel egy időben egy intuitív részetek azt a szobát figyeli, amelyben a bölcső van. Olyan sokszor előfordul - mint azt már annyiszor elmondtuk -, hogy besétáltok oda, mert az intuíciótok odavezérelt, és azt látjátok, a csecsemőnek szüksége van rátok. Ez a fajta kommunikáció tehát olyasvalami, amit sokszor használtok, és mindenkinél jobban megértitek.

Tudtátok-e viszont, hogy ezt gyakoroltátok is? Ti voltatok az egyetlenek: a Lemúriaiak. Főként a Nővériség keretein belül! Hadd mutassak be nektek most egy példát - megintcsak, egy olyat, amit ezelőtt még nem használtunk! Gyönyörűséges! Azon interakció, ami nőkként, Lemúriában, a tanítóitok és köztetek zajlott. Legutóbbi találkozásunk alkalmával elmondtam nektek, milyen volt, amikor a fiatal nők eljöttek, hogy egy Csillaganya előtt ülhessenek. Egyes esetekben ez volt az első ilyen találkozásuk, de más esetekben picivel több volt ennél. A Csillaganyák nem tanították őket rendszeresen, ezt a Csillaganyák gyermekei végezték. Ennek ellenére volt olyan, hogy a szertartások alkalmával leültek az összegyűltek elé és megmutatták magukat - és semmi nem volt ehhez fogható! Elmondtuk már nektek, hogy itt nem emberi lényekről van szó. Egy felemelkedett mester előtt ültök! Hogy éreznétek magatokat, ha a számotokra legkedvesebb felemelkedett mester most hirtelen úgy döntene, hogy ideül elétek? Kérdés: Megéreznétek-e? A válasz: "Ó, igen! Óóó, igen!" Akik ezt legelőször megéreznék, azok a nők, mert már megtapasztalták. Az Akashátokba van írva! Bizonyos dolgokat nem lehet kitörölni onnan, örökre ott maradnak.

Érdekes, hogy Lemúria nem különbözött semmiféle más civilizációtól abban, hogy ott is voltak megkérdőjelezhető dolgok illetve problémák. Sokszor, amikor a fiatal nők eljutottak arra a pontra, hogy már sámánnak tanultak, megkérdőjelezhető dolgokba ütköztek. Más volt az, amit nekik tanítottak, és megint más volt, ahogyan a törzs tagjai viselkedtek - és nekik ezzel gondjuk volt! Valamint ugyanolyan problémáik, mint amilyenek mindenki életében előfordulnak: problémák a társaikkal, problémák azokkal, akik esetlegesen gúnyolták őket. Ez nem túl "sámáni", de hát a lemúriai társadalom pont olyan volt, mint bármely másik. Gyakorolták a szabad akaratot, ki-ki különböző mértékben, és voltak olyanok, akik nem akartak annyira jól teljesíteni, mint mások - ahogyan az máshol is van. Azon nők közül, akiknek átadták a sámánság tanításait, egyesek komolyan vették, mások pedig csupán meghallgatták őket. Ez a szabad akarat! Ott voltak közöttük azok, akik a jövőben majd eljönnek, és megváltoztatják eme bolygót! Így hát, mint minden más társadalomban, itt is megvolt az átlag, voltak megkérdőjelezhető dolgok, valamint problémák is.

Azokban az időkben a férfiak számára nem volt megengedett, hogy négyszemközt leülhessenek egy Csillaganyával, mivel a Csillaganya semmit sem tudott volna mondani nekik, ami hozzáadott érték lett volna ahhoz, amit a törzs tagjaiként már megtanultak a Tanítókerék által. Egy fiatal sámánnő viszont teljesen más eset volt. A fiatal lányoknak, akik ezeket a dolgokat tanulták, lehetőségük nyílt arra, hogy négyszemközt találkozhassanak egy Csillaganyával. Legfőképpen akkor, ha valami olyannal küszködtek, ami "valódi problémának" minősült. Ami megzavarta az életüket, a tanulásukat, vagy az örömüket - vagy szemben állt bármivel, amit nekik rendszeresen tanítottak. Lehetett ez akármi: a saját gondolataik, mások által okozott gondok, vagy bármi más, amit a fiatal nők megtapasztalnak, ha féltek valamitől. Hát ekkor mentek el a tanítóikhoz, és így szóltak: "Szeretnék egy találkozót egy Csillaganyával." A tanító ilyenkor felmérte, hogy (a probléma) valós-e vagy sem, hogy ő, mint tanító, meg tudja-e oldani, vagy hogy a lánynak le kell-e ülnie egy Csillaganyával. Persze egyeseknek szükségük volt erre amiatt, ami a jövőjükben állt.

Hadd meséljem most el, hogy milyen is volt ez a négyszemközti találkozó! Egy nő, egy fiatal hölgy, bejön a szobába. A Csillaganya már ott van - nem másként, mint ahogy azt korábban már elmondtuk nektek. A Csillaganya nem akarja zavarba hozni a felnőtteket vagy a gyermekeket. Olyan energiát hordoz, ami olyan mértékben megváltoztatja a szobát mikor belép, hogy sokkal jobb, ha ez az energia már jelen van, amikor az emberi lény megérkezik, hogy aztán leüljön a székbe, és hozzászokjon - így nem jön zavarba. Tehát Ő már ott volt fogadásra készen, mosolyogva, örömöt sugározva. Mindig megtörtént az a pár pillanatnyi áhítattal átszőtt rácsodálkozás, amit ennek a színes bőrű nőnek a látványa keltett, aki annyira más volt, mégis, annyira hasonló, hiszen a szíve ugyanúgy vert, mint a tiétek! Ekkor rájöttetek, hogy egy magasan fejlett lény társaságában vagytok, aki mindannyiótok magbiológiáját magában hordozza, és aki arra tanít benneteket, hogyan legyetek olyanok, mint ő!

Kérdés: Ki szólal meg először? Na, és ezzel most elérkeztünk a témához! Most bemutatom nektek azt a jelenséget, amiről ma előzőleg beszéltem. A tanítvány csak ül, hiszen arra instruálták, hogy ne szólaljon meg. A Csillaganya pedig kissé előrehajol, és a tanítvány érezni kezdi, amint kettőjük tudata gyönyörűen összefonódik: a csillagokból származó felemelkedett mesteré, és földi ember tanítványáé. Nem zavarbaejtő dolog ez, hanem gyönyörűséges. A Csillaganya egész végig egy szót sem ejt. Ehelyett... elmondom nektek, hogy mi megy végbe! Ami végbemegy, az az a jelenség, amiről azt mondtam nektek, hogy a bolygón zajló változás része. Az, amit egyesek közületek megtapasztaltak sok-sok évvel ezelőtt. A tudati összefonódás által a tanítvány intuitív bölcsességet kap. Nehéz elmagyaráznom ezt nektek, kivéve, hogy a nők már ismerik. Valahogyan ők ezt tudják! Amikor két nő közül te szólalsz meg elsőként, és aztán felnevettek, mert mindketten ugyanazt a dolgot akartátok mondani. Gyakori nők között, hogy összemosolyognak, mert tudják egymásról, mit gondolnak, és mit fognak mondani, és ez szórakoztatja őket! Olyasvalami ez, amit a férfiak sosem értenének meg, avagy élveznének. Egy különös fajta kommunikáció ez, ami magasabb szintű intuíción alapul. A tanítvány, aki a Csillaganya előtt ül, gyönyörű ötleteket kap arra vonatkozólag, hogy mi legyen életében a következő lépés, az intuíció csatornáján keresztül, ami maga a tobozmirigy, és ami mostanra már aktív a 23 pár kromoszóma jelenlétében. Amikor a Csillaganya végzett, csak visszaegyenesedik eredeti pozíciójába, és mosolyog. A tanítvány pedig letörli könnyeit, feláll, és más nőként hagyja el a szobát. Egy másik lányként! Amit pedig magával visz, az azon eszközök tárháza, ami által képes lesz megbirkózni önmagával, a félelmeivel, a helyzetével... és egyetlen szó sem hangzott el!

Mindez most a rendelkezésetekre áll! Ti fértek hozzá legelőször, amint öreg lelkekként a bolygón elkezdtek összegyűlni, és használni ezen eszköztárat. A nők az elsők, akik megértik, milyen érzés csak ülni a Szellem szeretetében, szavak nélkül egy kérdésáradat helyett: "Mi a feladatom?", "Hogy hajtsam végre?" és ekkor megkezdődik a befogadás.

Azért mondom el ezeket a történeteket, mert igazak. Engedjétek, hogy felébresszék bennetek saját megtapasztalásotok emlékezetét, és azt, hogy az milyen valós volt! Az idő nem az, aminek hiszitek. Az Akashátok szemszögéből nézve mindez tegnap történt.

Gondolkozzatok el ezeken a dolgokon, és folytassátok ezt: töltsetek el időt együtt gyönyörűen, emlékezvén arra, hogy kik is vagytok!